Posted on 2011/09/17 by Richard
Beiratkozás, első foglalkozás. Csoportbontáshoz a többiekkel együtt pórázon sétálgatás. A csajok utáni kutatás, szaglászás így eltűnt, ami a pórázon elengedés után gyorsan agyi funkciójának legalább 75%-át eltölti, előtte még a csoport legnagyobbjaival ismerkedés, falka térkép készítése és önpozicionálás (pozíció pontok gyűjtése). Így roti és landzeer teszt után önbizalommal telve ment a potenciális csajok felkutatására. Habzó szájszéle jelezte seikerrel járt. A sok narancsruhás kiképző és segédek ezt időnként finoman megszakították, a csoport kiképzővel megbeszélt taktika (büntetés az Cooper számára nem ellenőrizhet flakon dobás, tudja nálam van, de azt már nem tudja honnan jöhet még) gyorsan bebizonyosult, hogy nem teljesen járható út. Az első csoportos pórázról elengedés miatt érthetően több kiképző segéd is jelen van, de nagy részük nincs beavatva a külön taktikánba. Cooperrel elkezdtük a csajokról lehívásos játszmánkat, de csak ment csak ment, a végén egy beavatott kiképzőtől kapott egy flakont, a takarásból indítás megvolt, de ehhez a megszokott nagy hang kíséret is jött, ami egyből felfedte inkognitóját. Cooper érzékeny lelkülettel sorolt be mellém és ezután nagy szakértelemmel figyelte mikor merre található egy-egy narancssárga mellényes. Mögém feküdt, ha nem volt dolga, nem mozdult mellőlem, onnan figyelte, ahogy más-más kutyákat figyelmeztettek a narancssárgások. Coopert észrevehetően megijesztette a tömény élmény, viszont nem volt többet gondom a szuka játszmázásunkkal. A csoport futások megindulásánál összerezzent (a falkonozás után), ezt próbáltam elő etetéssel kioldani belőle.
A behívás, ültetés, szemkontaktus, klikker alapok akciókkal nem volt semmi gondunk. A járók általi kontrol függőséget más technikával kell megoldani…