NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület

Hírek

HÍREK

NEO az Appyben

Nagyon (h)Appyk vagyunk, hogy mi is Appy-tagok lettünk! Mit is jelent számunkra ez a lehetőség?
Egy már „tag” szervezettel közös munka kapcsán ismertük meg az Appy-t. Megfogott minket az a hangulat, ahogy egymást inspirálták, támogatták tagszervezetek. Belénk hasított a felismerés: pontosan ez az, amit mi is olyan régóta kerestünk, csak nem tudtuk eddig, hogy létezik! A stabil belvárosi helyszín nagymértékben megkönnyítheti és hatékonyabbá teheti a munkánkat. Napi tevékenységünk számtalan részletében tanulhatunk az Appy csapatától és az ott lévő szervezetektől, ami nagy segítség nekünk egy következő fejlődési fok elérésében. Reméljük, hogy viszonzásképpen mi is tudunk majd „adni” valami hasznosat a közösségnek Köszönjük, Appy!

Képzéseink

A mai képzésünkön az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja szakirányos hallgatói csatlakoztak hozzánk, terepgyakorlat keretében. A vendégek nem csak a hallássérült-segítő kutyák világával ismerkedhettek meg, hanem egy-egy képzési feladatba is bekapcsolódhattak. 🙂

SEGÍTŐKUTYA-BEMUTATÓ

Az Állatok Világnapja alkalmából a gödöllői Mandulafa Óvodában tartottunk segítőkutya bemutatót. Köszönjük a lelkes közönség kedves fogadtatását! 🙂

Megérkeztek!!!

Egy egész éjjeles virrasztás után, tegnap reggel megérkeztek a kis pocaklakók. Mama es a kölykök jól vannak, pihennek.
Segítőkutya utánpótlásunk, bébi projektünk a lehető legjobban alakul!!!!
2021.09.21.-én megszülettek Latte várva várt kölykei. 💚🐩🐩🐩🐩

Segítőkutya-bemutató

Gyerekekkel együtt “játszani” csodás élmény mindannyiunknak! Segítőkutya-bemutatót tartottunk a a Baár-Madas Református Általános Iskolában. A program végén a gyerekek Kuku és barátai mesekönyvet kaptak ajándékba. Köszönjük a meghívást!

Búcsú Gabitól

Tegnap elfogytak a szavak. Próbáljuk megérteni az érthetetlent és elfogadni az elfogadhatatlant.
Gabi maga volt a csoda. Csapatunk legsugárzóbb tagja. Nehezen jönnek a szavak most is. Gabi már nincs többé.
Elveszítettünk egy olyan csapattagot, aki valamennyiünk példaképe volt. Megmutatta, hogy minden élethelyzetben lehet boldogulni, boldognak lenni. 12 éves volt amikor kerekesszékbe került. 25 éves volt, amikor elveszítette látását. Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy álmait megvalósítsa. Gabi boldog volt, dolgozott, tanult, táncolt, edzésekre, fellépésekre járt. Első segítőkutyája Szemi mellette volt mindig, hűségesen követte őt mindenhová. Amikor Szemi megöregedett és átkelt a szivárványhídon együtt sírtunk, de az élet ment tovább. Zétit, új társát és segítőjét ekkora már kiképeztük, és sikeres segítőkutya vizsga után elkezdték együtt közös életüket. Akkor még nem tudhattuk, hogy ez a közös út milyen borzasztó fájón rövid lesz.
Ennek az egésznek nem lett volna szabad így történnie. Hiszen a legcsodálatosabb időszak érkezett el Gabi életébe: édesanya lett. Vele örültünk, alig vártuk, hogy vége legyen ennek az egész őrületnek, találkozhassunk, gratulálhassunk személyesen és megcsodálhassuk a leggyönyörűbb kisbabát.
De Gabi pár hete kórházba került és többé nem tért haza szerető családjához. Egy csodálatos emberrel lett kevesebb a Földön, egy olyan emberrel, aki mosolyával, szeretetével, kedvességével, kitartásával mindannyiunkban egy életre szóló nyomott hagyott. Gabi ragyogott és mi is többek voltunk mellette.
A kórházból Gabi azt üzente még utoljára, hogy vigyázzunk magunkra és hogy imádkozzunk érte. Mi így teszünk…

Ragyogj Te is kéken!

Ragyogj Te is kéken!
Idén is kékben ragyogunk! Csapatosan és Autista-segítő kutyásan csatlakozunk az Autizmus Világnap figyelemfelhívó világkampányához!

Állatbarát Magazin

Az Állatbarát Magazinban jelent meg egy cikk munkánkról:
“Többek között ezt szolgálják az ismeretterjesztő programjaik?
– Igen, de számunkra az ismeretterjesztés mellett a társadalmi szemléletformálás is nagyon fontos. A foglakozásainkon a kutyák segítségével szeretnénk oldani a tabukat, és fejleszteni a nem fogyatékos gyerekek és felnőttek szociális készségét, empátiáját. Magyarországon nagyon kevés a kapcsolódási pont, ahol az emberek információhoz juthatnak erről a témáról. De ha például egy iskolás csoportban elmesélem, hogyan élek a kutyával, akkor a fókusz nem azon lesz, hogy kerekesszékben élek, hanem hogy kutyával élek. Ez a gyerekeknek élmény, ugyanakkor észrevétlenül segít az elfogadásban. “
A teljes cikk a linkre kattintva érhető el: