NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület

Mokka poszt sorozat 2023

  1. Poszt:

🐶Segítő vagyok, de nem kétlábú, 🦻Segítőkutya vagyok, de nem vakvezető, Kávé vagyok, de nem cappuccino.

Mokka vagyok, vizsgázott hallássérült-segítő kutya. Élő bizonyítéka vagyok annak, hogy nem a méret a lényeg. Tudtátok, hogy nem csak labradorok lehetnek segítő kutyák? Sok barátom van a NEO-nál; például Tesla, mozgássérült-segítő kutya, fajtáját tekintve border collie-óriás uszkár keverék. Vagy ott van még Artúr – aki egyébként labrador-, ő egy vakvezető kutya. És aki mindig példaképem marad… Kuku a mesterem, aki az ország első képzett hallássérült-segítő kutyája volt.

Én törpe uszkár vagyok, de méretem eltörpül tudásom mellett. Gazdám, Kata mindig azt emlegeti, hogy segítségem mérhetetlen. Kíváncsiak vagytok, hogy telnek a hétköznapjaink? Ha igen, akkor tartsatok velem. Pacsi!

 

 

  1. Poszt:

Úgy szimatolom, hogy kíváncsivá tettelek Titeket. Ő itt Kata, a gazdám és egyben legjobb barátom is. Általában a gazdi választja ki leendő kutyáját, de nálunk ez pont fordítva történt. Első látásra szerelem volt a részemről, azóta elválaszthatatlanok vagyunk. Mindenhova elkísérem őt: a parkba, a munkahelyére, a plázába, sőt élelmiszerboltba vagy akár kórházba is. Azonban ezekhez a kiváltságokhoz hosszú út vezet, nem minden kutyatársamat illetik meg ezek a jogok. Kölyökként temperamentumom nyűgözte le kiképzőmet, aztán engedelmességi vizsgával is bizonyítottam rátermettségemet. Ezután egy V.I.P. segítőkutya-képzésben vettem részt, ahol szintén nagy sikert arattam.

Képzeljétek, még hivatalos fényképes igazolványom és logós hámom is van. Munkamániás vagyok a szó legjobb értelmében. Imádom a munkám, imádok segíteni. A munkaköri leírásomhoz hozzátartozik, hogy amikor nyilvános helyen dolgozom, akkor munkaruhát kell viselnem. Amikor ez rajtam van, akkor nem szabad megzavarni! Ilyenkor erősen koncentrálok és figyelek Katára. A simogatással, cuppogással engem és gazdámat is könnyen kizökkentheted az adott helyzetből.

Ahogy látjátok, összetett az életem, de én minden akadályt könnyedén veszek. Ha továbbra is kívánjátok a Mokkát, akkor maradjatok velem! Pacsi!

 

 

  1. Poszt:

Kora reggel van. Kedvem szerint most fordulnék másik oldalamra, de megszólal az ébresztő. Pár másodpercet gondolkozom, amikor bekattan: Katának fel kell kelnie! Kata dolgozni megy! Odaszaladok az ágyához és először a kezét kezdem el piszkálni, hogy felébredjen. Semmi reakció… Jó, akkor ráugrom! Teljesítenem kell a feladatomat mindenáron!… Még mindig semmi válasz. Akkor a feje körül kezdek el pattogni, ameddig el nem érem a célomat. Ez bevált, küldetés teljesítve! Indulhat a napunk!

Ebben a bejegyzésben a fizikai segítségnyújtásról szeretnék mesélni. A hallássérült-segítő kutyák hangjelző kutyák. Jelzünk többek között ébresztéskor, telefoncsörgés esetén, ajtó kopogás vagy csengetés hallatán. Vészhelyzetekben is jelzünk, legyen szó például riasztóról, vagy tűzjelzésről.

A segítőkutyák egyedi igények szerint képződnek, én például a közlekedésben segítek

Katának, de van olyan barátom, aki jelzi, ha gazdáját a nevén szólítják.

De nem csak fizikai küldetéseink vannak segítőkutyaként. A későbbiekben Katával való kapcsolatunk lelki oldaláról is mesélek! Pacsi!

 

 

 

 

  1. Poszt:

Örülök, hogy újra itt vagytok! Ebben a posztban még közelebbi betekintést nyerhettek a gazdámmal, Katával már évek óta tartó, szoros barátságunkba. A mi kapcsolatunkat bármelyik kutya, vagy ember megirigyelhetné… 🙂

Meséltem már róla, hogy mennyi helyre el szoktam kísérni Katát, ha dolga akad, de tudtátok, hogy valamikor én veszem rá őt, hogy kimozduljunk? Csillogó szemeimmel könnyen jelzem, hogy már unom az otthonlétet és ilyenkor legnagyobb örömömre lemegyünk az utcára, vagy elsétálunk a közeli parkok egyikébe. Ameddig én kedvemre futhatok, játszhatok, felfedezhetem a világot, addig a gazdám beszélgetésbe elegyedik a többi kedves kutyás emberrel. Persze, fél füllel hallgatózom, tudom, hogy a legtöbbször rólam van szó a beszélgetésben.

Támogatom a gazdámat, hogy még inkább kimozduljon otthonról és jó néven vegye, ha az emberek beszélgetést kezdeményeznek vele. A hallássérülés láthatatlan, én azonban láthatóvá teszem.

Olyan vagyok a gazdámnak, mint egy “kommunikációs híd”, ami segít kialakítani a kapcsolatot egy halló és egy hallássérült személy között. Hiszen ki ne olvadozna engem megpillantva az utcán?

Szeretem látni, hogy az engem érő kedvességből a gazdámnak is bőven jut, és új barátságokra tesz szert általam.

Sokszor mondják, hogy a kutyákkal mennyi gond van… Nem tagadom, vannak igényeim. De bárcsak tudnák, hogy a fizikai teendők mellett mennyi szeretet és lelki segítséget tudunk viszonozni gazdáink és a többi ember felé! Aki megtapasztalta már a kutyás életnek ezt az oldalát, az azt kívánja: Bár előbb döntöttem volna!

Kata mindig azt mondja, hogy ha előbb tudta volna, hogy mennyi önbizalmat, magabiztosságot, lelki támogatást nyújtok, egy percet sem habozott volna azon, hogy maga mellé fogad egy szőrös segítőt. De nem csak elfogultságból áradozik a pótolhatatlan munkámról, ugye?

A segítségemen kívül a rengeteg közös emlék is pótolhatatlan.

Ha szeretnétek tudni, hogy milyen közös élményekben, programokban volt részünk, akkor továbbra is számítok Rátok!

Pacsi!

 

 

 

  1. Poszt:

Ha jellemeznem kéne a magamfajtákat, azt mondanám: sokszínűek vagyunk, számtalan lehetőséggel. Az okos emberek úgy gondolják, hogy elősegítjük a társadalmi integrációt, a beilleszkedést. Igazából nem teszünk semmit, de valamiért értünk mindent megtesznek imádni való gazdáink. Az a vicc, hogy az elején tényleg azt hiszik, hogy csak értünk csinálják…

Velünk minden a NEO-nál kezdődött. Nem csak nekem, hanem Katának is sok kedves ismerőse, barátja lett az Egyesületnél. Közösségi programokon veszünk részt és sokat tanulunk. Emellett pedig úgynevezett szemléletformáló programokra, bemutatókra látogatunk el a barátainkkal, ahol szintén mi, segítőkutyák vagyunk a középpontban. Nem véletlenül gondolom úgy, hogy körülöttem forog a Föld, de az én világom a gazdám körül forog.

…És azzal még nem is dicsekedtem, hogy Európa 9. legjobb Rally Obedience versenyzője lettem! A gazdámmal közös hobbink van, ez pedig egy kutyás sport, a Rally. Itt is rengeteg barátot szereztünk. Kata azt mondja, hogy a sikerünk titka az lehet, hogy ő mer bízni bennem. Tudja, hogy bármit képes vagyok megtanulni.

Azért pihenni is szoktunk néha, de egy segítő kutya aktív éveiben minden percben dolgozik. Mi hallássérült-segítő kutyák vagyunk gazdáink fülei, ami a fizikai segítségnyújtásban mutatkozik meg. Társak, barátok vagyunk; lelki támogatást nyújtunk. Végül, de nem utolsó sorban a segítőkutya-tartás közvetett következménye a szociális élet felpezsdülése.

Biztosan azt kérdezed: Hogy bírod, Mokka?

Jelentem: Tökéletesen. Mi, Katával egymásért vagyunk.

Tetszett a beszámoló? Virtuális jutalomfalat hiányában egy megosztás is megteszi.

Pacsi!

A posztot készítették: Cserháti Kata Éva, Horváth Angéla, Mércz Sarolta, Náray Balázs, Szabó Dorottya Sára. A közös munka az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon meghirdetett, „Segítőkutyák a gyógypedagógiában” című kurzus keretében valósult meg.